Érzéstelenítés

Érzéstelenítés vagy érzéstelenítés: lásd a helyesírási különbségeket; görögből αν-, an-, "nélkül"; és α？ σθησι ？， aisthēsis, az "érzés"） ， hagyományosan azt az állapotot jelentette, hogy az érzés （beleértve a fájdalom érzetét is） blokkolva vagy ideiglenesen el van távolítva. Ez lehetővé teszi a betegek számára, hogy műtéten és más eljárásokon essenek át, anélkül, hogy szenvedést és fájdalmat szenvednének. A szót 1846-ban Oliver Wendell Holmes, idősebb találta ki. Egy másik meghatározás a "visszafordítható tudatosság hiánya", függetlenül attól, hogy ez a tudatosság teljes hiánya （pl. Általános érzéstelenítés） vagy a test egy részének tudatosságának hiánya. mint például egy gerinc érzéstelenítő vagy más idegblokk okozhat. Az érzéstelenítés abban különbözik a fájdalomcsillapítástól, hogy minden érzést, nemcsak a fájdalmat blokkolja. Az érzéstelenítés farmakológiailag indukált reverzibilis amnézia, fájdalomcsillapítás, eszméletvesztés, vázizom reflexek elvesztése és csökkent stresszreakció.
Ma az általános érzéstelenítés kifejezés a legáltalánosabb formájában magában foglalhatja:
Fájdalomcsillapítás: blokkolja a tudatos fájdalomérzetet; Hipnózis: eszméletvesztés; Amnézia: megakadályozza a memória kialakulását; Bénulás: megakadályozza a nem kívánt mozgást vagy izomtónust; A reflexek elhomályosítása, a túlzott autonóm reflexek megakadályozása.
Az anesztézián átesett betegek általában preoperatív értékelésen mennek keresztül. Ez magában foglalja a korábbi érzéstelenítők előzményeinek összegyűjtését és minden egyéb orvosi problémát, a fizikai vizsgálatot, a szükséges vérmunka megrendelését és a műtét előtti konzultációkat.
Az érzéstelenítésnek több formája van. A következő formák az agyon működő érzéstelenítők által elért állapotokra utalnak:
Általános érzéstelenítés: "Kábítószer által kiváltott eszméletvesztés, amelynek során a betegek még fájdalmas ingerléssel sem izgathatók." Az általános érzéstelenítésen átesett betegek gyakran nem tudják fenntartani saját légutukat, és nem is tudnak önállóan lélegezni. Míg általában inhalációs szerekkel együtt alkalmazzák, az általános érzéstelenítést intravénás szerekkel, például propofollal lehet elérni.
Mély szedáció / fájdalomcsillapítás: "Kábítószer által kiváltott tudat depresszió, amelynek során a betegeket nem lehet egyszerűen felkelteni, de ismételt vagy fájdalmas stimuláció után céltudatosan reagálnak." Előfordulhat, hogy a betegek nem képesek fenntartani a légutukat és önállóan lélegezni.
Mérsékelt szedáció / fájdalomcsillapítás vagy tudatos szedáció: "A gyógyszer által kiváltott tudat depresszió, amelynek során a betegek célzottan reagálnak a verbális parancsokra, akár önmagukban, akár könnyű tapintási stimuláció kíséretében." Ebben az állapotban a betegek önállóan lélegezhetnek, és nincs szükségük segítségre a légutak fenntartásában.
Minimális szedáció vagy szorongásoldás: "A gyógyszer által kiváltott állapot, amelynek során a betegek normálisan reagálnak a verbális parancsokra." Bár a koncentráció, a memória és a koordináció károsodhat, a betegeknek nincs szükségük segítségre a légzéshez vagy a légutak fenntartásához.
Az elért érzéstelenítés szintje a tudat mélységének folytonosságán mozog a minimális nyugtatástól az általános érzéstelenítésig. A páciens tudatosságának mélysége egyik percről a másikra változhat.
A következők az agyon kívül működő érzéstelenítők által elért állapotokra vonatkoznak:
Regionális érzéstelenítés: A fájdalomérzet elvesztése, különböző mértékű izomlazítással, a test bizonyos régióiban. Helyi érzéstelenítéssel beadva perifériás idegkötegekhez, például a nyak brachialis plexusához. Ilyen például az interscalene blokk a vállműtétnél, az axilláris blokk a csuklóműtétnél és a combcsont idegtömege a lábműtétnél. Míg hagyományosan egyetlen injekcióként adják be, az újabb technikák magukban foglalják a bent lévő katéterek elhelyezését a helyi érzéstelenítők folyamatos vagy szakaszos beadása céljából.
Spinalis érzéstelenítés: subarachnoid blokk néven is ismert. Regionális blokkra utal, amely kis mennyiségű helyi érzéstelenítőt ad be a gerinccsatornába. A gerinccsatornát a dura mater borítja, amelyen keresztül a gerinctű belép. A gerinccsatorna cerebrospinalis folyadékot és a gerincvelőt tartalmaz. Az arachnoidális blokkot általában a 4. és 5. ágyéki csigolya közé injektálják, mert a gerincvelő általában az 1. ágyéki csigolyánál áll meg, míg a csatorna a keresztcsigolyáig tart. Ez a fájdalomérzet és az izomerő csökkenését eredményezi, általában a mellkas mellbimbójának vonaláig vagy a 4. mellkasi dermatómáig））
Epidurális érzéstelenítés: Regionális blokk, amelynek eredményeként nagy mennyiségű helyi érzéstelenítőt injektálnak az epidurális térbe. Az epidurális tér egy potenciális tér, amely a ligamenta flava alatt fekszik, és a gerinccsatorna külső rétegén kívülről ura （Ez alapvetően a gerinccsatorna körüli injekció.
A helyi érzéstelenítés hasonló a regionális érzéstelenítéshez, de hatását a test egy kisebb területére gyakorolja.