Kókuszolaj

A kókuszolajat a kókuszpálmából (Cocos nucifera) betakarított érlelt kókuszdió magjából vagy húsából vonják ki. Az egész trópusi világban generációk óta emberek millióinak étrendjében biztosította az elsődleges zsírforrást.
A kókuszolaj egyedülállóan különbözik a legtöbb más diétás olajtól, és emiatt számos alkalmazásban megtalálható az élelmiszeriparban, az orvostudományban és az iparban. A kókuszolaj különbözik a legtöbb diétás olajtól, az alapvető alkotóelemek vagy az olaj alkotó zsírsavak. A kókuszolaj túlnyomórészt a zsírmolekulák speciális csoportjából áll, amelyet közepes láncú zsírsavaknak (MCFA) neveznek. Az emberi étrendben a zsírok többsége szinte teljes egészében hosszú láncú zsírsavakból (LCFA) áll.
Az elsődleges különbség az MCFA és az LCFA között a molekula mérete, pontosabban a zsírsav gerincét alkotó szénlánc hossza. Az MCFA lánchossza 6-12 szénatom. Az LCFA 14 vagy több szenet tartalmaz.
A szénlánc hossza befolyásolja az olaj számos fizikai és kémiai tulajdonságát. Elfogyasztása esetén a test az egyes zsírsavakat különböző módon dolgozza fel és metabolizálja a szénlánc méretétől függően. Ezért az MCFA fiziológiai hatásai a kókuszban jelentősen eltérnek az étrendben gyakrabban előforduló LCFA-tól.
Az MCFA és az LCFA szintén besorolható telített, egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavak közé. A kókuszolaj 92% telített zsírsavat tartalmaz. A kókuszolajban lévő összes MCFA telített. Kémiailag azonban nagyon különböznek az állati zsírban és más növényi olajokban található hosszú láncú telített zsírsavaktól.